2025. július 4., péntek

Geológiai utazás nem létező tájakon

 

Hány millió évesek a Tihanyi-félsziget vulkánjai? Hogyan került ide a Füredi Mészkő az Egyenlítő környékén hullámzó sekély, a mai Bahamákhoz hasonlatos trópusi tengerből? És mit fújtak a Kárpát-medencébe a jégkorszak barátságtalan szelei? Miért épp hatszögben válik szét leggyakrabban a bazalt? A füredi Huray-villa kiállításhoz kapcsolódva geológiai utazás következik, nem létező tájakon.


A Balaton-felvidék vulkáni és üledékes kőzetanyagának felhasználásával Néma Júlia Ferenczy Noémi-díjas keramikus egyedi porcelán- és kőedénytárgyakat készített, amikre festői módon kerültek rá a mázak. Ezeket a természetes ásványi anyagokat a földképeihez mázként is használta, illetve az összegyűjtött mintákat a papír anyagával kombinálta. A folyamat lényege, hogy a művész a különböző ásványokból felépülő kőzeteket (például bazaltot, Füredi Mészkövet), de akár ipari melléktermékeket (pl. devecseri iszapot) fatüzelésű kemencéjében, ezerháromszáz fok fölötti hőmérsékleten különleges mázként használta fel agyagból és porcelánból készült felületekre.


Többmillió éves távlatot átfogva a tágabban értelmezett Balaton-felvidékről, szigorúan művészeti céllal, kis mennyiségű, maroknyi anyagmintákat gyűjtött az alkotó, a BfNPI Bakony–Balaton UNESCO Geopark csoportvezetőjének, Korbély Barnabás geográfusnak a segítségével. A mitikus távlatok, a transzformációk, az energiával telített tüzes közeg erős művészi hatást váltottak ki Néma Júliából, az olvadás-mozgás-megszilárdulás pedig a Föld keletkezésével párhuzamos folyamatokat idézett fel benne. A geográfust a kiállításon szereplő anyagok földtudományi jelentőségéről kérdeztük, illetve a geopark méltán híres és ismert vulkáni örökségéről is mesélt.

A füredieket külön érdekelheti, hogy nyolc millió évvel ezelőtt a Bakony - Balaton-felvidék vulkáni terület első tűzhányói a mai Tihanyi-félsziget területén törtek ki, az utolsók pedig nagyjából két és félmillió évvel csendesedtek el a Káli-medencében. Egyes kerámiákon mészkövek köszöntek vissza, például a külön kőzetrétegtani egységként kezelt Füredi Mészkő. A triász időszakban valahol az Egyenlítő közelében, egy sekély trópusi tenger alján halmozódott fel az a mésziszap, amiből hosszú évmilliók alatt alakult ki a Füred környékén leírt karbonátos kőzet, a maga jellegzetes ősmaradványaival, ásványi összetételével. A rétegzett mészkő a füredi Lóczy-barlang természetes szelvényében is megfigyelhető. Tőlünk délre, sok-sok ezer kilométerre, egy trópusi, szubtrópusi környezetben volt tehát a „mi mészkövünk” bölcsője, és a lemeztektonikai mozgásoknak köszönhetően, évenként néhány centiméteres sebességgel érkezett meg a mai helyére.

Dinamikus bolygónkon tehát minden mozgásban van, ha nem is olyan sebességgel, mint amihez hozzászoktunk. Nem úgy, mint amikor a szemünk láttára épül fel valami. Egészen más időskálán kell gondolkodnunk. Néma Júlia kerámiáit szemlélve, megismerve a földtudományi hátteret, meg kell tanulnunk eltávolodni a történelmi időléptéktől, és akár év-százmilliókban gondolkodnunk a megértéshez.

Arács és Csopak határán van egy vasúti bevágás, autóval közlekedve akár naponta találkozhatunk vele. Az alján vörös színű kőzet látható, erre rárakódva világosabb, szürkés-sárgás kőzetek jönnek, ami egy drámai környezetváltozás nyomait hordozza. A Csopakon, Alsóörsön és Almádiban a felszínen látható, illetve a füredi házak lábazatában is előforduló, jól megmunkálható vörös homokkő egy szárazföldi világot képvisel: egy félsivatagi környezetben kanyargó folyó medrében, ártereiben és zátonyain hosszú évmilliók alatt lerakódott homokból, kavicsból alakult ki. Ezt a területet később elöntötte a tenger, a márgák és mészkövek világa már a tengeri környezetet jelzi.

Iain Stewart skót geológus, egyben a BBC műsorvezetője (a geológia „David Attenborough-ja”), a televíziós földtudományi ismeretterjesztés elismert alakjának 2016-os, angliai előadásán vett részt Korbély Barnabás, az előadás címe szerint a geológia olyan tájakon való utazást jelent, amik nem léteznek. Fontos megértenünk, hogy az egyes kőzetek „nyersanyaga” a képződés időszakában jellemezték a tájat, ma viszont egészen más formában találkozunk velük. Füreden sétálva például egy falban vagy kerítésben tűnik fel az a mészkő, ami mögé egy Bahama-szigeteki, sekély, trópusi, meleg vizű tengert képzelhetünk, a csopaki vörös homokkőre átkacsintva pedig egy félsivatagot láthatunk magunk előtt, a tihanyi, badacsonyi vagy Szent György-hegyi sötét bazaltok mögött pedig tomboló vulkánok tűnnek fel.

A kézzel morzsolható, üledékes kőzetet, a löszt jégkorszaki hideg szelek hozták a Kárpát-medencébe. Az északról fújó barátságtalan szelek itt lelassultak, a velük érkező por a felszínre hullott, leülepedett, hasonlóan ahhoz, ahogy a manapság érzékelhető déli szelek rendkívül finom szaharai poranyagot szállítanak a térségünkbe. Az erre érzékenyek az ilyen napok után azonnal autómosóba rohannak. Amikor sok ezer éven keresztül állandóan fújtak a jégkorszaki szelek, akkor több tíz méter vastagságban alakult ki a lösz, kitűnő talajképző üledéket biztosítva például a szőlőnek vagy egyéb mezőgazdasági tevékenységnek.

A kerámia-kiállításon szereplő anyagok között érdekes kakukktojás volt a vörösiszap, ami egy ipari tevékenység, a timföldgyártás mellékterméke. Tragikus emlék a kolontári zagytározó átszakadása, mementóként ez a magas vasoxid-tartalmú anyag is rákerült néhány kerámiára.

Néma Júlia munkáihoz jobbára néhány maroknyi anyagminta elegendő volt, azt pedig már Korbély Barnabástól tudtuk meg, hogy az állat- és növényvédelemhez hasonlóan létezik földtudományi természetvédelem is. A kiállításon ugyanis szerepelt egy olyan kőzet, aminek sem a fajtáját, pláne nem az előfordulási helyét nem árulták el, erre pedig jó okuk volt: senkinek ne jusson eszébe engedély nélkül nagyobb mennyiséget elvinni belőle. Védett területről (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék) ugyanis bármiféle gyűjtés csak hatósági engedély birtokában lehetséges. De ide tartoznak a geológiai képződmények, ősmaradvány- vagy ásványianyag-lelőhelyek, illetve a tudomány számára kitűntetett fontosságú geológiai alapszelvények is. Ha például a Hegyestűre ellátogatók csak a két zsebüket megtömve távoznának, akkor egy idő után komoly mennyiség tűnne el a védett területről. Az ilyen fokozottan védett területeken például sem élő, sem élettelen elemnek a gyűjtése nem engedélyezett. Sokkal nagyobb értéket képvisel ugyanis a tudás, ha megértjük a Hegyestű oszlopos elválású bazaltjának a keletkezéstörténetét, mint egy darab kőzet a fiókunkban, amit csak mi látunk. A birtoklási vágyunkat tehát fordítsuk át tudásvággyá. Néma Júlia kollekciója is azt az üzenetet hordozza, hogy a földtani örökséghez lehet felelősen is viszonyulni, ráadásul az alkotások száz százalékban természetes anyagokból készültek.

Korbély Barnabás diplomamunkájának a témája is a vulkánok voltak. A vulkanizmus azon kevés földtani jelenségek egyike, ami akár a szemünk láttára, rövid időskálán is jelentős változásokat tud produkálni, nem csoda hát, hogy rabul ejtették a geográfust. A Balaton-felvidéki vulkanizmus pedig nemzetközi skálán is figyelemre méltó: a tanúhegyek, a bazaltorgonák formakincse különleges tájképi, felszínalaktani értéket is jelentenek. Érdekesség, hogy a bazalt statisztikailag a leggyakrabban hatszögben válik szét, ugyanis amikor a kráterből kifolyt láva hűlni kezd, akkor egy zsugorodás is elindul, és a természetben a hatszögű repedés-rendszer tud hézagmentesen egymáshoz igazodni. Nem véletlenül hatszögűek a méhkaptár sejtjei is.

S ha már David Attenborough-t említettük az imént, arról is kérdeztem Korbély Barnabást, hogy milyennek látja az emberi civilizáció globális helyzetét, amire röviden annyit válaszolt, hogy kétségbeejtőnek. A csoportvezető szerint már át is léphettük azt a pontot, amit nem lett volna szabad, és fel kell készülnünk egy alapjaiban megrendült világra. Mint mondja: a jelenlegi civilizációnk gyakorlatilag fenntarthatatlan: fel kellene készülnünk egy, az erőforrásokat sokkal felelősebben használó fokozatra, egyszerűen azért, mert ezek az erőforrások el fognak fogyni. Korbély Barna nem egy pillanat alatt bekövetkező összeomlást vizionál, sokkal inkább egy (bizonytalan ütemű) globális civilizációs krízist, ami várhatóan komoly népvándorlással és népességszám-csökkenéssel fog járni. Ahol nem lesz víz és táplálék, onnét milliók fognak elindulni (mint ahogy az emberiség történetében erre többször volt már példa). Az emberiség által naponta elégetett kőolaj és földgáz hosszú évmilliók alatt rettenetesen lassú folyamat eredményeként képződött, aminek nincs utánpótlása.

 

Mórocz Anikó