2015. január 3., szombat

A KoCZor Pincészet

Ahogy Boris kutyának van egy birtoka Monoszlón, úgy Malac macskának van egy birodalma Balatonfüreden, a Bocsár-dűlőben.

Íme Malac:


A szisza királyságának neve pedig:


Míg Malac lazán lötyög föl s alá a vége-hossza nincs királyságában, addig a gazdi szanaszét szalad fűnyírójával a nem kis birtokon:


Najóóó, időnként szolgája, vagyis KoCZor Dóra tiszteletét teheti fenséges körei előtt:

 
Dórával a barátságunk eredhetne Pápáról is, hisz nagyjából egy időben koptattunk iskolapadot a Dunántúl Athénjében, igaz más-más alma mater-ben. De nem, Dórát is munkában gyűjtöttem be szép, színes lepkegyűjteményembe. Ki nem állhatta az újságírókat, mert olyan hülyeségeket kérdeznek, és csak rabolják a drága időt... Na, erre a meleg hangulatra érkeztem meg én a Duna TV operatőrével...

Aztán szó szót követett, és lett belőle ami lett. 

Szeretem azt, ami ott körülvesz. Otthonos. Igen, ha nekem lenne egy ilyen házam, akkor az hasonló lenne a KoCZor Pincéhez. Mintha csak én találtam volna ki, hogy ilyen legyen, pedig Dóra Hercsel Klárival fundálta ki az egészet. Így aztán minek nekem egy pince, ha ők megcsinálták már nekem? Tökjóóó :)

Hogy mi a jó benne? Lássuk csak: nagyjából a Tihanyi-félszigettel egy vonalban van, ami azt jelenti, hogy a keleti és a nyugati medencében egyszerre gyönyörködhet az ember, ha már belefáradt bámulni a félsziget megannyi dimbjét és dombját. 


Aztán ott a hátsó terasz, amit megintcsak jókedvében pityerített oda az egyszerű halandó, istenféléknek kijáró külsővel:


Részleteiben is érdemes morzsolgatni:







A kilátás pedig elég kibírhatatlan - egy pohár bor nélkül:



Ha rendezvény van - márpedig itt gyakorta van -, akkor aztán csendül a nóta, perdül a szoknya. Az egyik nagyteremben nyolcvan, a másikban százhúsz ember, a panorámás teraszon plusz népek múlathatják vidáman a rájuk kiszabott idő egy részét.


És akkor a végeláthatatlan növényi arzenál - a fajtájukat ne kérdezzék, mert jó esetben hibáznék csak rá; nevét-virágát nem tudom, de nagyon kedvemre valók:














Itt mindenhol csüng, lóg, ég felé tör, himbálódzik valami növény - lüktetve ÉL. A cseresznye és a füge pedig garantáltan bio, Nusi pocaklakóként jó néhány kilót elfogyasztott belőlük:



Szintén pocakban guggolva volt hajlandó elviselni, amint a levendulateraszon én guggolni már képtelen voltam, ezért sámlin csücsülve arattam a kék kedvencet:


Nusi első hivatalos látogatása alig három hónaposan Márton-napra esett. Jól tűrte, hogy hintaja felé százhúsz hódoló hajolt. Egy darabig kitartóan bűvölte a fölötte elsuhanó tányérok libacombjait, hátha ölébe pottyan az egyik, aztán mikor ez nem következett be békésen elszunnyadt a kések-villák-poharak csatazaját kiegészítő zsivajban.

A házban lélekkel rendelkező családtag nem csak a fotográfia, ami az ősök vonásait rögzítette, hanem minden egyéb, simogatást ingerlő tárgy:




A családi legendárium szerint az ősök közel kétszáz éve ültették az első szőlőtőkéket a pécselyi Derékhegyen, Balatonfüredtől alig tíz kilométerre. Manapság közel 25 hektár termi KoCZor szőlőként azt a gyümölcsöt, amiből aztán olaszrizling, rozália, semillon, ottonel muskotály, kékfrankos-merlot cuvée, rosé, chardonnay, vagy késői szüretelésű édes nedű kerül a palackokba. 

S ha már ittunk, és ettünk is jót a Peti és Laci-konyhán, akkor jóleső érzéssel térhetünk nyugovóra, mert az álmunkat a borokról elnevezett szobák őrzik. A legújabb szobák csak erős idegzetűeknek valók: ablakukból, teraszukról balatoni képeslap a kilátás.




(Ezt a fotót Nagy Timitől nyúltam, remélem nem bánja.)

A kifullasztó trakta után még néhány részlet, amikben ezúttal nem ördög, csak Irén kutya lakik, aki Julcsi is egyben. Külön kérésre meg kell jegyeznem: Julcsi olyan okos kutya, hogy tudja pontosan kinek Irén és kinek Julcsi.




Vannak persze házi celebek is, kiknek nevét nem sorolom, mivel nyilvánvalóan azért járnak ide, hogy a tájon kívül élvezzék a boldogító névtelenség pár napos gyönyörét. 


Szóval a naaaagy füredi pörgés elől mi is ide menekülünk, ez a búvótanyánk minden évszakban.



Aki nem hiszi - járjon utána! Vörös Ákos fotós megtette, ez lett belőle:


1 megjegyzés: