Hommage á Barcsay

Barcsay Jenő a XX. század megkerülhetetlen képzőművésze, a magyar konstruktív festészet iskolateremtő mestereként folyamatos hivatkozási alap. Hatása harminchárom évvel a halála után is elementáris. 

 

A művészethez közel lépő ember a világ bármely pontján bízvást kezébe veszi Művészeti anatómia-kötetét, ami az e témájú akadémiák alapműve. Számos idegen nyelven és sok kiadásban jelent meg ez a tudományos alaposságú szakkönyv, aminek képtáblái önálló művészi rajzok. Az első kiadás 1953-ban látott napvilágot. Barcsay rajztudását Leonardo da Vinciéhez hasonlították, s feltehetően azért cipelte haza és kezdte rajzolni az iskolai csontvázat, hogy ne kelljen a kor szellemének megfelelő megrendeléseket elvállalnia. Ez a hozzáállás, a saját művészetének való alárendelődés a magánéletében is meghatározó volt, hisz sosem házasodott meg, a széles családot, a meleg emberi közösséget tanítványai jelentették számára.

 

Egyéni, senki máséval össze nem téveszthető stílusa az anatómiai atlasz megjelenésekor már létezett: szigorú szerkezeti elemekkel és élénk koloritokkal a konstruktivizmus egy sajátosan magyar változatát alakította ki, kiterjesztve figyelmét a keretezésre is. Tanítványai között ott volt az a Klimó Károly, aki október 1-én megnyitotta a veszprémi Vass Gyűjtemény Hommage á Barcsay kiállítását. Klimó Károly is aláhúzta mestere etikai tartását, aki a Rákosi-diktatúra idején is bátran ragaszkodott művészi függetlenségéhez: a háború előtt inkább egy iparitanonc-iskolában tanított, csakhogy ne kelljen elfordulnia az önmaga elé állított mércétől, s erős hajlama, képessége volt a művészi megújulásra.

 

Mély tisztelet, hódolat, azaz hommage. Barcsay 1988-ban bekövetkezett halála után Gyarmathy Tihamér megrázó erejű, In memoriam Barcsay című képe láttán – ami tán épp Barcsay földi maradványainak sírba tételét ábrázolja - Vass László műgyűjtő kérte fel az alkotótársakat Hommage á Barcsay műveik elkészítésére. 

 

A művészettörténeti jelentőségű vállalásra olyan művészek válaszoltak, mint például Bak Imre, Balogh László, Véra Cardot, Deim Pál, Fajó János, Gyarmathy Tihamér, Haász István, Hajdú László, Hencze Tamás, Hetey Katalin, Konok Tamás, Lantos Ferenc, Marosán Gyula, Maurer Dóra, Vera Molnár, Nádler István vagy Paizs Péter. Voltak, akik Barcsay vörös-földbarna színeit ragadták meg, míg mások saját területükről merítkezve készítették el hommage-alkotásaikat.

 

Az 1990-es szentendrei hommage-kiállítás után Barcsay születésének centenáriumán, 2000-ben rendezett hasonló témájú tárlatot a veszprémi Művészetek Háza Csikász Galériája, ahova a Vass Gyűjtemény darabjai mellett a szentendrei Barcsay Múzeum kollekciójából is válogattak. A 2021. évi anyag kizárólag Vass László gyűjteményének műveiből állt össze, amik az átkeretezéssel új hangulatot közvetítenek.

 

 

Barcsay éber figyelemmel tekintett a világ változásaira, aminek vetülete az alkotásain jelent meg, művei pedig beépültek a világ alakuló, formálódó művészetébe. Ezt a művészi aurát ismerték fel azok a fiatalok, akiknek példát szolgáltatott Barcsay. A hiteles művészi pálya azonban nemcsak a tanítványok törekvéseit formálta, hanem Vass László magángyűjteményének jellegzetes karakterét is. – Amikor kezdő gyűjtőként az idős Barcsay műtermében megláttam kései alkotásait, mélyen elgondolkodtam: egy ilyen idős ember megelégszik azzal, hogy ezekkel az egyszerű motívumokkal fejezze ki magát – emlékezett a kezdetekre Vass László, akinek nemzetközi kitekintései során is igazodási pontként megmaradtak a Vass Gyűjtemény első helyiségében ma is látható Barcsay művek.

 

S hogy miért nem mindegy, hogy Barcsay képén hol húzódik a vízszintes csík, ami fölött szürke, alatta fekete szín látható, s mitől kerül a kép egyensúlyba? Minimális ábrázolása ellenére mitől jelent minőséget? Ezek azok a kapaszkodók, amik mentén Vass László teljes gyűjteményét felépítette, a múzeum létrehozásával pedig felhelyezte Veszprémet a nemzetközi művészeti térképre.

 

Hommage á Barcsay

Művészetek Háza, Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény

2021. október 1-től 2022. január 31-ig

Kurátor: Hegyeshalmi László