Füredre beszökött a tavasz

A szomszéd Gyula bácsi kertjében kezdődött minden.

Nusinak egészen pici kora óta kedvenc kilátópontja az erkélyajtó. Ezen keresztül sétál be reggelente az a fényes izééé, amit én egyszerűen csak napfénynek szoktam nevezni, de szerintem ő sokkal többet tud róla, és egészen bizalmas viszonyban vannak egymással. Evés után rendre oda kell ülnünk az átlátszó ajtó elé, ahonnét alaposan meg lehet figyelni a szomszéd Gyula bácsi pedáns kertjét. Itt kérem minden Gyula bácsi által igazgatott példás rendben, mégis szabadon tenyészik. A fák töve egy-egy kis komposzt-üzem: apró lyukakat vágnak kicsinyke kapák, és ezekbe menetrend szerint érkezik a konyha mellékterméke, úgy, mint krumpli-, alma- és narancshéj. Hogy mindenkit jóóól összezavarjunk, márciusban egy nyári fotót közlünk róla itt:

Kényelmes elhelyezkedés után kezdődik az elmaradhatatlan felsorolás: házikó, madarak, bokrok, szőlő, fák... Nusi néha közbevág egy-egy elbűvölt "óóó"-t, s jönnek a részletek: barack, meggy, szilva... és eljutunk egészen a manduláig.
Et voila: 

Ahogy Nusi nőtt, úgy egyre erősebb igyekezettel próbált feljebb jutni a vállamon, és már-már átbukott rajta, amikor az üveg túlsó oldalán táncolva-billegve illegették magukat a súlyos hópihék, a mandulafa pedig egyre csak nyújtogatta ágkezeit. 

Ezzel a fával egy ideje fura dolgok történnek. Eleinte csak kisebb dudorokat vehetett észre a gondos szemlélő, aztán ezek egyre nőttek, míg egyik reggel eddig nem látott tünemény pattant ki az egyikből. Volt ám csodálkozás! Nem hópihe, jó, de akkor mi? Aztán még egy, és a többi, mamimami, nézd! Pipiskedve fúrta bele lábujjait a combjaimba, úgy ugrált kacagó szemekkel az ölemben.

Persze közéjük kellett menni, hogy Nusi mint méhecske donghassa körül azt, amit én csak virágoknak hívok, de Nusi ezekről is többet tud, és egészen bizalmas viszonyban vannak egymással.

A magasból alászálltunk, és lám: illatos ibolyák, apró százszorszépek és szégyenlős kökörcsinek lapultak az alig serkenő fűben.

Csak az fájdította a szívét, hogy nem kóstolhatta meg őket, egyenként minden szirmocskát... A nagy zsongásban és a tömény illatokban bizony el lehet pilledni, és ilyenkor egyetlen virág alatt is nehézzé válik a fej:

Oda meg vissza volt a gyönyörtől, és még nem is sejti, hogy mi minden vár rá... Nem is kell olyan sokat aludni odáig.

Jöjjön, aminek jönnie kell! 

Hello TAVASZ :)

(de szerintem Nusi erről is sokkal többet tud, és egészen bizalmas viszonyban vannak egymással)