Kortárs építészeti jelenlét

„Senki nem akar ma az országúton szekerekkel közlekedni, mindenki minél szebb és újabb autót szeretne. Az építészet is továbbviszi a hagyományokat, megőrzi és átfogalmazza azokat.”

Ekként foglalta össze az egyik előadó, Sugár Péter a füredi Kisfaludy Galériában tartott „Kortárs építészeti jelenlét” című konferencia lényegét. A Budapesti Műszaki Egyetem által szervezett szakmai rendezvényen a Balaton északi parti építészeti arculatának fejlődési lehetőségeit tekintették át. 

A műszaki egyetem építészmérnöki karának hallgatói tervei negyedik alkalommal kerültek Balatonfüredre. A mostani konferenciát szervező Varga Tamás DLA okleveles építészmérnök, egyetemi docens több épületet is tervezett már a városban: az ő nevéhez fűződik a Városi Tűzoltóság, a Lóczy Lajos Gimnázium tornacsarnoka, valamint a Városi Uszoda és a Sportakadémia is. – Balatonfürednek komoly építészeti hagyományai vannak, leginkább az Anna-bál és az Anna-kultusz miatt a reformkor és a klasszicizmus tekintetében. De ez a hagyomány a mai viszonyokban nem csak megtartandó, hanem átgondolható, fejleszthető lehet, maivá érhet. Szerintem ez egy fontos vonulata lehet Balatonfüred jövőbeni építészetének – állítja Varga Tamás. 

Az idei bemutatóra az egyetemi hallgatók feladatul kapták, hogy a Honvéd utca – Petőfi Sándor utca – Huray utca által határolt területet álmodják meg, és töltsék meg tartalommal. – A település szempontjából morfológiailag érdekes a fürdőváros, és a fentről érkező Balaton-felvidéki hangulat határa, ami nekünk régóta kiszemelt tervezési területünk. Egybefüggő terület, ami programadásra vár, és az is lenne a szerencsés, ha a jövőben egy egységes koncepció mentén történne meg a beépítése – tette hozzá Varga Tamás.

 

Az egyetem tanszékvezetőjének, Sugár Péternek is van már füredi referenciája: ő tervezte a Zsidó Kiválóságok Házát. Szerinte az építészet izgalmas határterülete a beépítés, hisz nem városrendezésről van szó, nagy és absztrakt összefüggések kereséséről, ugyanakkor nem is egy konkrét épületet valósít meg, amikor be van szorítva a gondolkodás egy telek vagy épület határai közé. – A köztes gondolkodás mindkét gondolatiságot ötvözi. Ez a fajta szemlélet az oktatásban és az építészeti gyakorlatban is hiányzik: nagyobb egységekben is kell tudni gondolkodni, ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a konkrét végeredmény milyen lesz. 

 

Ezt technikailag úgy oldják meg, hogy a hallgatók team-munkában dolgoznak: öt-kilencfős csapatokban munkálják ki az egész terület beépítését, és gondolkodnak a nagyobb városszerkezeti összefüggésekről. Ettől függetlenül a hallgatóknak egy konkrét házat is meg kell tervezniük, amit vissza kell tudniuk illeszteni az egységes beépítésbe.

- Csoportonként más-más koncepció alakult ki, mivel előre nem volt megadva, hogy milyen funkciót szánunk a városrésznek. Épp ezért ez egy kísérlet, ha úgy tetszik játék is, ami szabadon hagyja a gondolkodást. Így a fantáziát nem kötötte meg semmi. Az oktatásba mindenképp belefér ez a kísérlet, de a város számára is nagyon tanulságos, mert amikor egy városrendező kap egy feladatot, hogy egy terület konkrét funkcióját oldja meg, akkor ő már határok között kell, hogy mozogjon. Adott esetben nem biztos, hogy eszébe jutnak olyan megoldási lehetőségek, amikre egy szabadabb megközelítésben lehetőség van – véli a tanszékvezető. 

De vajon hova tart az építészet? Kell-e az újszerű megoldások felé haladnia egy komoly hagyományokkal rendelkező fürdővárosnak? – tettük fel a kérdést Sugár Péternek. – Minden kor a saját elvei és szemlélete mentén kell, hogy megszólaljon, miközben alapvetően a hagyományokból táplálkozik. De a jövőre is előre kell gondolnia. Nagyon fura lenne, ha ma, 2018-ban olyan épületeket próbálnánk tervezni, amik úgy néznek ki, mintha a reformkorban születtek volna, mert ezek nem lennének hitelesek. Akkor hiteles valami, ha minden kor a maga nyelvén szólal meg, és ebből a mozaikból áll össze az a város, amiben élünk, és amit szeretünk. A régi házban lakók is szívesen veszik azt a komfortot, amit a modernitás jelent.

Sugár Péter szerint mindannyiunk feladata – használóknak és városlakóknak egyaránt -, hogy megfogalmazzuk: mi az, ami Füreden a fürediséget jelenti. – Ugyanakkor mindenkinek lépést kell tartani a modernitással, a kor szellemével. Ez azt jelenti, hogy igényesnek kell lenni a gondolkozásban, és hozzá kell tanulni. Lejáratott dolognak tűnhet az élethosszig tartó tanulás, de ez a kultúrára is vonatkozik, és az építészet a kultúra része. Lépést kell tartani a modern szemlélettel, és ki kell alakítani egy egyensúlyt. Ez csak párbeszéd révén lehetséges. Manapság az építész szakma el van szakítva a laikus közönségtől, ezért közelíteni kell őket egymáshoz. Éppen Balatonfüred nagyon jó példa, mert itt olyan kortárs építészeti alkotások születnek, amik szerethetők.

(Az írás a Balatonfüredi Napló 2018. évi 4. számában jelent meg.)