Húsz
évvel a Modern Képtár Vass László
Gyűjtemény veszprémi, Vár utcai épületének megnyitása után, annak részeként, de különálló
egységeként 2022. június 25-én adták át a Vass
Cipőtárat. Az ékszerdobozhoz hasonlító helyiségben a cipőkön, szemléltető
szerszámokon, anyagokon, fázis-lábbeliken és a technológiát részletesen
bemutató mozgóképen kívül megjelenik az új generáció, Vass László unokája is: Kazsuk Péter Londonban cipődesignt
hallgató tervező cipő sziluett-rajzainak kollekciója.
Ma már tudjuk, mekkora
sikertörténet lett, ami Vass László 1970-ben tett mestervizsgájával kezdődött. A cipészmester azóta megszakítás nélkül
készít cipőket. Nagy bátorság kellett a szocialista keretek közötti
önállósuláshoz, egy belvárosi üzlethez és a kisszériás női divatcipők
készítéséhez, felvállalva az anyagbeszerzés, a gyártás és az értékesítés összes
feladatát. Vass László elkötelezett munkájához szerencsésen párosult a
kreativitás, aminek gyökere talán épp a képzőművészethez való vonzódásában
rejlik. A kettő az ő esetében egymást erősítő hatásként érvényesül: szerény
indíttatású életkörülményekből kinőve megbecsült, vagyonos belvárosi
üzlettulajdonossá vált, ami a gyűjtőtevékenysége alapjául szolgált, a
képzőművészeti inspirációkat pedig busásan kamatoztatta a szezononként
megújulni képes, színekben és formákban változatos, divatos női cipők
kollekciójának megtervezésekor.
A magyar rendszerváltás
után tömegesen az országba érkező, futószalagon készült női cipők újabb kreatív
megoldásra sarkallták Vass Lászlót, visszanyúlva a gyökerekhez, a
mestervizsga-darabhoz: kizárólag kézi készítésű rámánvarrott klasszikus
férficipők gyártásába kezdett. Akkor már alig akadt az országban mesterember,
aki a szakmában jártas volt, s olyan úriember, aki a Monarchia-beli, ikonikus Budapest modellre vágyott. A veszprémi
Cipőtárat megnyitó Bánsági Petra DLA
cipőtervező designer külön kiemelte, hogy amíg Bécsben, Münchenben, Berlinben
vagy Zürichben a klasszikus Budapester máig
a magas minőségű rámánvarrott férficipő szinonimája, addig idehaza ők a
szakkönyvekből ugyanezt a modellt karlsbadi
kaplisként tanulták.
Nem csoda hát, hogy a még élő mesterek és az alapanyagok megtalálása is komoly kihívást jelentett. Mára már sorra kiöregedtek vagy bezártak azok a híres osztrák és német cipészmanufaktúrák, ahonnan Vass László anno újratanulhatta az ízlést és a szakmai fortélyokat. 1999-ben a Könemann Kiadónál jelent meg a Molnár Magda és Vass László által írt Klasszikus férficipő című, szakmailag rendkívül alapos könyv, ami azóta kilenc nyelven látott napvilágot. Nemzetközi cipésznemzedékek oktatási segédanyagává vált, Vass László unokája, Kazsuk Péter is ezt kapta kézhez londoni tanulmányai során.
Vass László történetén keresztül a kiveszőben lévő kézi cipészmesterség dokumentálását és egy nyílt tárlat keretében a közkinccsé tételét tűzte ki célul a veszprémi Cipőtár. A Vár-béli galériában egy muzeális jellegű kézműves technológiába nyer betekintést a látogató, a bemutatott tárgyak mégis élő, a jelenünkben érvényes és sikerrel forgalmazott termékek. Ahogy Bánsági Petra összegezte: „A klasszikus viseletre, elegáns öltözködésre tervezett férfi lábbelik látványa és a háromórás film - ami a kézi készítés minden mozzanatát és közel kétszáz éve változatlan, bevett fogásait részletesen mutatja be – meggyőzően bizonyítják, hogy a kézműves termékeknek, ha magas minőségű anyagokból, szakmai műgonddal és átgondolt formatervezéssel készülnek, helyük van a mindennapi tárgykultúrában”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése